Néhány gondolat a kompozicióról:
Kezdjük ott, hogy szerintem szabályokról nem nagyon beszélhetünk, mert ha ez is szabályozva lenne, nem nagyon születnének egymástól eltérő alkotások. Felmerült az aranymetszés, ez itt csak úgy működne, hogy az alaplap oldalait kb. 1:1,6 arányban tervezzük (pl. 30x50 cm), ez jól nézne ki, de nem biztos, hogy a ráhelyezett járműveknek, figuráknak, tereptárgyaknak megfelel (nem a gombhoz varrunk kabátot). Évekkel ezelött, a 2002/2-es Pro modell-ben már próbáltam kitérni a dioráma kompziciójára, de ez régen volt, ezért idézek belőle, meg természetesen további szempontokat is leírok. Egy dioráma megalkotása már akkor elkezdődik, amikor a feldolgozandó témát kigondoljuk. Ebbe az elméleti munkába beletartozik, hogy mennyi és milyen járművet, figurát, esetleg épületet, növényzetet, stb. szerepeltetnénk és ezeknek mekkora az optimális helyigénye. A felület méretétől függetlenül is lehet egy kompozició üres, vagy túlzsufolt, átvitt és valós értelemben egyaránt. Végsősoron ez attól függ, hogy milyen hatást akarunk elérni. Példáúl a Don-kanyar tragédiáját jobban lehet érzékeltetni egy nagyobb havas felületen botladozó egyetlen katonával és a hó alól alig látszó roncsdarabbal, mint egy sokszereplős, zsúfolt, de minden elképzelést nélkülöző megoldással. A diorámának ( annak ellenére, hogy - mint minden térben bemutatott alkotás - körüljárható) van egy fő nézete: nem árt a fontosnak tartott részleteket innen szemlélve bemutatni. Azt is jó tudni, hogy a szem szinte bizonyosan a kompozició közepére pillant elöször (hacsak valami feltűnő dolog el nem téríti onnan), ezért a közlendőnk lényegét ide kell helyeznünk. Itt most vissza kell térni az elejére, az ötlethez. Induljunk ki abból, hogy valamit ki akarunk fejezni, egy eseményt vagy állapotot szeretnénk úgy bemutatni, hogy másokban is azt a hatást keltse, amiért megépítettük művünket. Tehát alapvető, hogy legyen mondanivalója és ezt az adott kereten belül érzékeltetni is tudjuk. Ennek eléréséhez van néhány olyan megoldás, amit alkalmazhatunk. Ilyen példáúl, hogy nálunk általában a balról jobbra történő haladás az előretörést, a jobbról balra pedig az ellenállást, visszavonulást sugallja. Ezt a hatást példáúl a korabeli haditudósítók, operatőrök tudatosan kihasználták, a képeiken láthatjuk is. Hasonló hatású a domborzat is: a balról jobbra tartó az lejtő, az ellenkezője pedig emelkedő. Ezt napjainkban is láthatjuk a lépcsők, illetve Kresz táblák piktogrammjain. Fontos szempont, hogy lehetőleg a szemet ne hagyjuk elkalandozni az alaplap széle felé.
