Ragasztástechnika
Törzs ragasztása:
A törzsfelek ragasztásához a csőrös ragasztókat használom.
A törzs nagyságától, bonyolultságától, és az esetleges öntési hibáktól (csavarodás) függően szakaszonként, akár több nap alatt ragasztom össze. Például a Hasegawa Hurricane építésénél célszerű először a törzs hátsó- felső részét összeragasztani, majd másnap a teljes száradás után az alsó illeszkedési vonallal folytatni. Ezzel a módszerrel el lehet kerülni a gerincen futó finom vászon imitáció felesleges elcsiszolását, vagy a fölösleges feltöltéseket a tömítő anyagokkal.
Az esetleges ragasztási hibákat etilacetátos befolyatással könnyen lehet orvosolni úgy, hogy a két törzsfelet enyhén összenyomva a megjelenő résbe folyatjuk az oldószert.
Szárnyak ragasztása:
Sok maketten találkoztam már kilépő élek közelében beszívódásokkal. Ez egy rendkívül alattomos jelenség, mert csak az összeépítés után hónapokkal jelenik meg.
Oka az, hogy a nagy lapos felületre felhordott ragasztó oldószere nem tud eltávozni a két felület közül és így a ragasztás után még hosszú ideig fejti ki áldásos tevékenységét.
Ezt a gondot egy egyszerű módszerrel el lehet kerülni.
Először a belépőéleket ragasztom össze csőrös ragasztóval, majd néhány nap száradás után a kilépő élek közé „0”-s ecset segítségével nagyon kevés etilacetátot szivárogtatok.
Összenyomom a szárnyak felületét, ettől kicsit szétnyílik a kilépőél. Ezen a résen húzom végig az oldószeres ecsetet. A kapilláris hatás miatt nagy felületen, de vékonyan terül el az oldószer, ezért kicsi az esélye, hogy agresszív támadást hajtson végre munkánk ellen.
Vadász