Először a féklapok helyeinek kivágásához volt kedvem.
A műanyag.
A rézmaratásban van egy sablon. Felragasztottam maszkoló papírral. A hosszú szakaszoknál a segítségemre volt.
A kivágás kész. A kis féklap kivágásakor már levettem a sablont mert útban volt. Látszik, hogy a vágás finomításakor véletlenűl levágtam a csűrő melletti kis bütyköt. Sebaj kis sztirol darabbal pótoltam.
A másik oldali féklapnál egy kis tutoriallal folytatom, hogy ha valaki még nem mert belevágni ilyen átalakításba (ami ugye az eredeti műanyag alkatrészek bizonyos részeinek az eltávolításával kezdődik) hátha ettől megjön a kedve.
Pár alapszabály.
- 1. Mindig új éles pengét használjunk, akár közben is cseréljünk pengét vagy törjük le a kicsit kevésbé élest.
- 2. Ha lehet mindig kis erőkkel dolgozzunk. Ha erősen nyomjuk a szerszámot könnyen kontrollálhatatlanul elugrik, evvel megsértve a munkadarabot vagy a kezünket.
- 3. Ha lehet mindig egy kicsit a kivágandó darab felé hasson a tevékenységünk iránya. Ha a kivágandó darabnak is meg kell maradni a lehető legjobb állapotban akkor ez a szabály érvénytelen.
- 4. Amikor faragunk akkor mindig csak kis fogásokat vegyünk. Ha nagyobb darabot akarunk levágni akkor nagyobb erőt kell alkalmaznunk és ez ellentmond a kifaragás második törvényének.
Most így ennyi jutott az eszembe.
Kezdjük.
A szárny ezen oldalán nem használtam a sablont, hogy egy viszonylag általános de kicsit nehezített helyzetet mutassak be. Az eduard sablon jelentősége csak annyi volt, hogy a hosszabb féklapnál lehetett kicsit virgoncabban dolgozni mert vezette a szerszámot meg a kis kiálló bütyköket védte. A kis féklap kivágásánál már nem volt használható mert nem fért tőle oda a szerszám.
Jelen esetünkben a fent említett kiálló bütykök megóvása nehezíti a munkát.
A szerszámok amiket használtam. Végül is a kézi furót és a tűt nem használtam és egy vastagabb fúrószárra volt szükség.
Első lépésként lapfűrésszel bevágtam a bütykökkel párhuzamosan megkezdve evvel a bütykök tehermentesítésének műveletét.
Aztán mivel az anyagvastagság vékony volt ezért pengével eltudtam végezni a következő vágásokat.
Türelmes, kis erejű karcolgatással a két szerszámot váltogatva a féklap kisebbik felét kivágtam.
Folytattam a hosszabik darabbal. Amikor már lehetett elkezdtem a másik kezemmel billenteni a kivágandó darabot, evvel is segítve, hogy a szerszám ne szoruljon meg.
Kész a könnyebbik kivágás. Még a képen látható eszközöket használtam a végleges állapot kialakításához. A fogkefe hasznos eszköz a sorják takarításához. használjuk rendszeresen mert így tisztán dolgozunk másrészt látjuk mit csinálunk.
A kis féklap kivágását a könnyebben hozzáférhető él kivágásával kezdtem. Sajnos nem tudtam végig vágni mert a fűrész tartója akadályozott ebben.
A kinszevedős élt is úgy ahogy bekarcoltam. Nagyon nem lehet hozzá férni és mindkét végén van bütyök. Látható, hogy itt már sajnos kétszer kiugrott a szerszám és ici picit megsértettem a felületet.
Ezután fúrtam két lyukat a féklapba evvel is nagyobb mennyiségű anyagot eltávolítva.
Tamiya szerszámmal elkezdtem kicsipkedni a féklapot.
Ezután már faragás, csiszolás következik. Látható, hogy milyen vékony darabok kivágásával haladok, nem próbálom meg egybe kivégni. (4. szabály)
Sajnos egy kicsit bemozdult a kép de az látszik rajta, hogyan haladok tovább.
Innentől kezdve, türelmesen mindig kicsiket vágva kialakítottam a végleges formát. pengével, tűreszelővel és néha csiszolópapírral dolgoztam.
A kész kivágások.
Remélem segíthet ez a kis leírás abban, hogy nálam mi a logikája és fogásai egy ilyen kivágásnak.
Mondjuk én biztos ,hogy leirtottam volna kis pöcköket (persze nem direkt ;D ) és utólag pótoltam volna,a kis féklapot szépen megoldottad vagyis az egészet!
